Életműdíj 2007 — Deim Pál

Deim Pál (Szent­end­re, 1932. júni­us 29. —  Szent­end­re, 2016. május 9.)  Kossuth-díjas magyar fes­tő­mű­vész, a Nem­zet Művé­sze, kivá­ló művész

Deim Pál Kossuth- és Príma-díjas kép­ző­mű­vész, cím­ze­tes egye­te­mi tanár (Magyar Kép­ző­mű­vé­sze­ti Egye­tem), a Magyar Köz­tár­sa­ság Kivá­ló Művé­sze, a Magyar Művé­sze­ti Aka­dé­mia tag­ja, a Köl­csey Ferenc Mil­len­ni­u­mi Díj és több élet­mű­díj (Aba-Novák, a Magyar Fes­té­szet Nap­ja Ala­pít­vány, Hungart, Tán­csics Mihály Ala­pít­vány) kitün­te­tett­je, a Nem­zet Művé­sze, Szent­end­re Dísz­pol­gá­ra, a Szent­end­rei Gra­fi­kai Műhely és az Art’éria Galé­ria ala­pí­tó tag­ja, a Művé­sze­ti Malom meg­te­rem­té­sé­nek szel­le­mi veze­tő­je és a Szent­end­re Művé­sze­té­ért Ala­pít­vány elnö­ke, majd örö­kös tisz­te­let­be­li elnö­ke, tag­ja

A hiva­tá­sa és szü­lő­vá­ro­sa irán­ti elkö­te­le­zett­ség, töret­len hűség kar­ölt­ve kísér­ték végig egész éle­tén. Erköl­csi tar­tá­sa, bátor kiál­lá­sai, köz­vet­len modo­ra, nyílt, szó­ki­mon­dó stí­lu­sa, „mor­go­ló­dá­sai” és oda-odamondásai, sze­rény, de tekin­télyt sugár­zó lénye, ked­ves, fanyar humo­ra kariz­ma­ti­kus lényé­nek csak váz­lat­vo­na­lai lehet­nek. Deim Pál tuda­to­san vál­lalt, a szent­end­rei művé­sze­ti hagyo­má­nyok­hoz szer­ve­sen kap­cso­ló­dó művé­sze­te – amely­nek szel­le­mi vezér­lő csil­la­gai Vaj­da Lajos és Bar­csay Jenő, illet­ve e két mes­ter szin­te­ti­zá­ló érvé­nyű mun­kás­sá­ga volt – össze­tett egy­ség: fel­öle­li a fes­té­sze­ti, a gra­fi­kai és a szob­rá­sza­ti alko­tó­te­rü­le­tet, és a hagyo­má­nyos műfor­mák­tól a rend­ha­gyó, a tra­di­ci­o­ná­lis mű-kategóriákba beso­rol­ha­tat­lan mun­ká­kig ível. Szé­les­kö­rű anyag­hasz­ná­lat, sok­ol­da­lú technika-alkalmazás jel­lem­zi a Deim-művek körét: olaj­fest­mé­nyek, pasz­tel­lek, kol­lá­zsok, egye­di és sok­szo­ro­sí­tott gra­fi­kák, murá­li­ák, épü­let­dí­szí­tő dom­bor­mű­vek, üveg­ab­la­kok, kis­plasz­ti­kák, monu­men­tá­lis plasz­ti­kák illesz­ked­nek abba az oeuvre-be, amely meg­ha­tá­ro­zó jelen­tő­sé­gű a 20. szá­zad máso­dik felé­nek, és az új évez­red első évti­ze­de­i­nek magyar művé­sze­té­ben.