Főrendezvény

Főrendezvényünk három generáció festészetét mutatja be
a BÁLNA-ban október 19 – 26.

balna 01

Élő Magyar Festészet

Megnyitó: 2014, ok­tó­ber 19-én, 11 óra­kor.
Kiállítás meg­nyit­ja: Doncsev András, a MTVA kul­tu­rá­lis fõ­szet­kesztõ­je.
A ki­allí­tást mél­tat­ja: Antall István, a Magyar Rádió iro­dal­mi szer­kesz­tő­je.
“Képhalászok” epi­lóg – a bu­da­pes­ti Nemzeti Színház mű­vé­sze­i­nek víz­par­ti ven­dég­já­té­ka a Magyar Festészet Napja al­kal­má­ból.
Szereplők: Bakos-Kiss Gábor, Olt Tamás, Szorcsik Kriszta mv. Szőnyi István gon­do­la­ta­i­nak fel­hasz­ná­lá­sá­val a szö­ve­get ír­ta Verebes Ernő, szín­pad­ra ál­lí­tot­ta Atlasz Gábor.
Zene: Verebes Ernő, Verebes György.
SZÍN SZÍNtér – a Nemzeti Színház ar­cai Eöri Szabó Zsolt fo­tó­mű­vész sze­mé­vel

Nyitva tar­tás: ok­tó­ber 19 – 26, 12:00-18:00 órá­ig.

“Doyenek” kiállítása

Kurátor: Bukta Norbert fes­tő­mű­vész

“Kortárs magyar festészet irányvonalai” című kiállítás

Kurátor: Kovács Lehel fes­tő­mű­vész, Schneller János mű­vé­szet­tör­té­nész.

  • lí­rai absz­trakt
  • geo­met­riai absz­trakt, az­az a konk­rét fes­té­szet Magyarországon
  • új figu­rá­lis fes­té­szet.

“Fiatal festők csoportja” kiál­lí­tás

Kurátor: is­ki Kocsis Tibor fes­tő­mű­vész

TEMATIKUS KONCEPCIÓK VÁZLATA
Lírai absztrakt

Hagyományosan a XX. szá­zad 10-es éve­i­ben gyö­ke­re­ző fes­té­sze­ti tö­rek­vés a nem­zet­kö­zi szin­té­ren az 1950-es évek­ben meg­újult és to­váb­bi kí­sér­le­te­i­nek kö­szön­he­tő­en bő­ví­tet­te for­mai, kom­po­zí­ci­ós és sze­mi­o­ti­kai fes­té­sze­ti kész­le­tét, nyelv­hasz­ná­la­tát, amely a ha­zai fes­té­szet­ben a 1960-as évek vé­gén il­let­ve a 70-es évek ele­jén de­fi­ni­á­ló­dott. A kor­társ fes­té­szet szá­mos mű­vé­sze fo­lya­ma­to­san meg­újí­tot­ta és kér­dés­fel­ve­té­se­i­vel tet­te ezen mű­fajt je­len­leg is re­le­váns fes­té­sze­ti gon­dol­ko­dás­sá. A ki­ál­lí­tás vá­lo­ga­tást mu­tat be a ha­zai fes­té­szet lí­rai abszt­rakt al­ko­tó­i­nak mű­ve­i­ből.

Geometriai absztrakt, azaz a konkrét festészet Magyarországon

A Theo van Doesburgtól ere­dez­te­tett ki­fe­je­zést (Manifeste sur l’art conc­ret), az­az a konk­rét mű­vé­szet ki­fe­je­zést az 1930-as évek­ben elő­ször a pá­ri­zsi Abstraction-Creation cso­port vál­lal­ta ma­gá­ra. A konk­rét művészet/konkrét fes­té­szet az a konst­ruk­ti­viz­mus­ban, va­la­mint az orosz szup­re­ma­tiz­mus­ban gyö­ke­re­dző szem­lé­let, mely egy olyan konkrét-hűvös, szi­go­rú­an geo­met­ri­kus irány­zat, amely az exp­resszi­o­niz­mus min­den for­má­ját el­uta­sít­ja. Az elő­ző gon­do­lat men­tén meg­va­ló­sult ame­ri­kai és eu­ró­pai fes­té­szet kép­vi­se­lő­i­nek mun­ká­it a II. vi­lág­há­bo­rú után is a konk­rét fes­té­szet jel­ző­jé­vel il­let­het­jük. Így a ha­zai fes­té­szet­ben ez a mű­faj leg­in­kább az 1970-es évek­ben, il­let­ve ké­sőbb is nagy ér­dek­lő­dés­re tett szert a fes­tő­mű­vé­szek kö­ré­ben. A ki­ál­lí­tás vá­lo­ga­tást mu­tat be az idő­sebb és fi­a­ta­labb, de a kö­zép­ge­ne­rá­ci­ó­hoz tar­to­zó fes­tők ké­pe­i­ből.

Új figurális festészet

A ha­zai fi­gu­rá­lis fes­té­szet fo­lya­ma­to­san meg­újul a nyolc­va­nas évek új szen­zi­bi­li­tá­sát kö­ve­tő­en a ki­lenc­ve­nes évek in­kább a kon­cep­tu­á­lis erő­sebb gon­do­la­ti tar­tal­mi elem meg­je­le­ní­té­sét tűz­te ki cé­lul. Míg az el­múlt év­ti­zed fi­gu­rá­lis fes­tői mint­ha vissza­nyúl­tak vol­na a ko­ra XX. szá­za­di ma­gyar fes­té­szet­hez, és a drá­ma­i­ság ké­pi meg­je­le­ní­té­sé­re új­ra nagy fi­gyel­met szen­tel­tek, mint ahogy azt lát­tuk Tornyai János, Rudnai Gyula vagy Farkas István fes­té­sze­té­ben. Ezen túl­me­nő­en szem előtt tart­ják a kü­lön­bö­ző eu­ró­pai fes­té­sze­ti tö­rek­vé­se­ket a bel­ga, lip­csei il­let­ve ko­lozs­vá­ri vo­nal szür­re­á­lis sö­tét­ség­be bur­ko­ló­dzó han­gu­lat­je­len­té­se­it. Az új fi­gu­rá­lis fes­té­szet, je­len pil­la­nat­ban, ha­zánk­ban is a XIX. – XX. szá­za­di tra­dí­ció tisz­te­le­té­ben és a gyö­ke­rek is­me­re­té­ben lát­ja ön­de­fi­ni­á­lá­sát, így egy­re több mű­vész ke­re­si a ma­ga egyé­ni ha­zai elő­ké­pét, le­gyen az Mednyánszky, Ferenczy, Hollósy vagy épp az em­lí­tett Rudnai Gyula. A ma­gyar kor­társ fes­tők tisz­tá­ban van­nak az­zal, hogy a ha­zai fes­té­sze­ti ha­gyo­mányt nem le­het füg­get­le­ní­te­ni a pán­eu­ró­pai fes­té­sze­ti tra­dí­ci­ó­tól, így elő­de­ik­kel egye­tem­ben egy át­fo­gó, eu­ró­pai kul­tu­rá­lis örök­ség ré­szé­nek te­kin­tik a ma­gyar fes­té­sze­tet.

balna logo
1093, Budapest, Fővám tér 11-12