Maticska Jenő díj 2013 — Király Gábor festőművész

Király Gábor fes­tő­mű­vész

(1979)

 

Király Gábor alap­ve­tő­en ösz­tö­nös alko­tó, aki ennek elle­né­re nagyon tisz­tán lát­ja azo­kat a kul­tu­rá­lis elő­ké­pe­ket és vizu­á­lis hagyo­má­nyo­kat, ame­lyek ered­mé­nye­ként fes­té­sze­te elő­áll. Pon­to­san meg­ta­lál­ja a for­mai ana­ló­gi­á­kat a pri­mi­tív fal­fes­té­szet­től az iko­nok kul­tú­rá­ján át az art brut-ig és a graf­fi­ti­ig. Tisz­tá­ban van képei témá­i­nak ere­de­té­vel, a hatá­sok és befo­lyá­sok csat­la­ko­zá­si pont­ja­i­val, az alko­tói folya­mat meg­ha­tá­ro­zó ele­me­i­vel. Fel­me­női között így tel­jes ter­mé­sze­tes­ség­gel sze­re­pel­nek együtt a nagy nai­vok az avant­gárd mes­te­re­i­vel, Csont­váry béké­sen meg­fér Bas­qu­i­at és Dubuf­fet mel­lett. Meg­fi­gye­lé­sei fóku­szá­ban az embe­ri test áll, kul­tu­rá­lis közeg­be beágya­zot­tan, amely kul­tu­rá­lis kör­nye­ze­tek meg­ha­tá­roz­zák a test visel­ke­dé­sét, álla­po­tát: ezek a tes­tek mani­pu­lál­tak, külön­fé­le beavat­ko­zá­sok­nak kitet­tek. Az ábrá­zolt test mint kul­tu­rá­lis kód jele­nik meg Király Gábor mun­ká­i­ban. Szá­má­ra a fur­csa­ság, hiba, a vál­to­zás, a fáj­da­lom a test hatá­rai – a test való­di kom­mu­ni­ka­tív jelei is egy­ben. Képe­in gya­kor­ta sze­re­pel­tet olyan ala­ko­kat, figu­rá­kat – ilye­nek a nagy baj­szú úszó­mes­ter, a segí­tő­kész, galamb­lel­kű erő­em­ber, a bohém mutat­vá­nyos vagy az ikon­sze­rű kato­na­em­ber –, ame­lyek­kel már nem­igen talál­koz­ni, viszont a múlt­ban nagyon is élő, jel­leg­ze­tes karak­te­rek vol­tak. Töb­bé nem fel­lel­he­tő, miti­kus hősök, akik nagyon is hét­köz­na­pi­ak. Modell­jei sehon­nan, pon­to­sab­ban a múlt­ból valók. Segí­te­nek hely­re­ál­lí­ta­ni a hitet a világ illu­zó­ri­kus­sá­gá­ban és a betel­je­sült mesék szo­mo­rú­sá­gá­ban.