Művészeti Akadémia díjazottja 2014 — Gerber Pál Munkácsy-díjas festőművész

Ger­ber Pál Munkácsy-díjas fes­tő­mű­vész

(1956)

 

Ger­ber Pál mun­kás­sá­ga a nyolc­va­nas évek ele­jén indult, de a het­ve­nes évek Magyar­or­szá­gá­ban, vala­mint a késő-posztmodern euró­pai kul­tú­rá­ban gyö­ke­re­dzik. Az alap­ve­tő­en vidám, elé­ge­dett művész humor­ral és iró­ni­á­val átita­tott sajá­tos művé­sze­ti nyel­vet hozott lét­re. Kiál­lí­tá­sa­it egy egy­sé­ges gon­do­la­ti és képi ins­tal­lá­ci­ó­nak keze­li, gyak­ran hasz­nál­ja a táb­la­kép sík­ját ver­bá­lis köz­lés­re, ezen “szö­veg­mű­vek”, afo­riz­ma­ként meg­ha­tá­roz­zák befo­ga­dá­suk útját. Ezek mel­lett álta­lá­ban sze­re­pel­tet hagyo­má­nyos tech­ni­ká­val készült figu­rá­lis fest­mé­nye­ket, raj­zo­kat. Ame­lyek oldott, de rend­kí­vül biz­tos kezű, lecsu­pa­szí­tott tár­gyi­a­sult meg­je­le­né­sük­kel -legye­nek akár szín­nel fes­tet­tek, de mono­kró­mok vagy fekete-fehérek- min­dig vala­mely fogal­mi köz­lés esz­kö­zei. GERBER Pál művé­sze­te “morá­lis”, még ha ezen kife­je­zés oly kép­te­le­nül is hang­zik a külön­bö­ző művé­sze­ti médi­u­mok bevo­ná­sá­val dol­go­zó alko­tót az ember és a művész hét­köz­na­pi léte­zé­sé­nek “útja” fog­lal­koz­tat­ja. A nyolc­va­nas évek szí­nes újfes­té­sze­tét is a saját nyel­vé­re for­mál­ta és egy mono­króm asszo­ci­a­tív, szim­bo­li­kus, a for­mák­ra és jelen­té­sük­re kon­cent­rá­ló önál­ló fes­té­sze­tet hozott lét­re. Fes­té­sze­te oly­kor szak­rá­lis, de nem keresz­tény, budd­his­ta és hin­du kul­tú­rá­val meg­ter­mé­ke­nyí­tett. Nem köte­le­zi el magát egyik kele­ti val­lás mel­lett sem, poli­ti­kai, de nem poli­ti­kus. GERBER Pál egy­sze­rű­en csak a vizu­á­lis művé­szet esz­kö­ze­i­vel böl­csen mora­li­zál.