A Magyar Festészet Napja Alapítvány (MFNA) országos festészeti pályázatot hirdet
„Üdvözlet a szabadsághozóknak” címmel,
Mindszenty József szellemét idézve.

A pályá­za­ton részt vehet min­den olyan alko­tó, aki­nek a követ­ke­ző tar­tal­mak­hoz van képi mon­da­ni­va­ló­ja:

1. az 1956-os ese­mé­nyek fel­idé­zé­se
2. Mind­szenty József élet­út­já­nak stá­ci­ó­it fel­tá­ró képek
3. az 1956-os ese­mé­nyek és Mind­szenty József éle­té­nek kap­cso­la­ta
4. a sza­bad­ság esz­mé­jé­nek jelen­lé­te min­den­nap­ja­ink­ban

A pályázat feltételei:

Csak auten­ti­kus fes­té­sze­ti tech­ni­ká­val készült alko­tást foga­dunk el, ami 1956 esz­mé­jé­vel és Mind­szenty József bátor embe­ri kiál­lá­sá­hoz kap­cso­ló­dik.
A kép maxi­má­lis mére­te: 1 m2
Min­den alko­tó csak egy művel sze­re­pel­het.
A kép bekül­dé­si határ­ide­je szep­tem­ber 15.
A leg­jobb alko­tá­so­kat meg­hív­juk az esz­ter­go­mi Ron­del­la Galé­ria kiál­lí­tá­sá­ra.
A kiál­lí­tás meg­nyi­tó idő­pont­ja 2016. októ­ber 16-án, 14.30 óra.
Elbí­rá­lás­hoz a fest­mé­nyek­ről készült néző­ké­pet a követ­ke­ző kap­cso­la­ti űrlap­ra kér­jük lead­ni:
upload-icon-11
A kiál­lí­tást az 1956-os Emlék­bi­zott­ság támo­gat­ja.
Jó alko­tó­mun­kát kívá­nunk!
MFNA kurá­to­rai

mfn_logo

Gondolatindító

Az 1956-os FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC testi-lelki és szel­le­mi ese­mény­so­rá­nak képi meg­je­le­ní­té­sé­ben első­sor­ban Mind­szenty József nap­ló­jegy­ze­te­i­re kívá­nunk támasz­kod­ni. (Emlék­ira­ta­im Heli­kon Kiadó 2015.)

Mind­szenty novem­ber 3-án elmon­dott rádió­be­szé­de is bír­hat vizu­á­lis kife­je­ző erő­vel.
Néhány idé­zet a nap­ló­ból:

-„ Nem kell sza­kí­ta­nom a múl­tam­mal Isten irgal­má­ból ugyan­az vagyok, aki vol­tam a bebör­tön­zé­sem előtt…. Én min­dig őszin­tén beszél­tem.
— …az egész kul­túr­vi­lág, a kül­föld, úgy­szól­ván osz­tat­la­nul mel­lénk állt.
— Mi kis nem­zet vagyunk. Kis ország a föld­göm­bön. Ám vala­mi­ben még­is elsők vagyunk: Egy nem­zet sincs, amely ezer éves tör­té­nel­me során nálunk töb­bet szen­ve­dett vol­na….
— A nyolc évi rab­sá­got köve­tő 3–4 napi sza­bad­ság hajó­tö­rött­je vagyok…
— Több, mint két­száz­ezer New-York-i az utca köve­ze­tén letér­de­pel­ve imád­ko­zott egy éjje­li fák­lya­me­ne­ten: a távo­li szen­ve­dő Magyar­or­szá­gért.
— Mon­ti­ni érsek Milá­nó­ban, Olasz­or­szág leg­na­gyobb váro­sá­ban kör­me­net­ben viszi a vál­lán az újra leigá­zott Magyar­or­szág kereszt­jét a város utcá­in, a város egész lakos­sá­gá­nak fák­lyás kör­me­ne­tén.”


 
A magyar ese­mé­nyek­nek saj­nos nem­csak pozi­tív vissz­hang­ja volt. Elha­gyott­sá­gun­kat, kiszol­gál­ta­tott­sá­gun­kat is képi for­má­ba lehet önte­ni. Ennek szel­le­mé­ben hir­det­jük meg a pályá­za­tot, s kíván­juk lét­re­hoz­ni ezt kiál­lí­tást.

A pályá­zat­ban azért nem sorol­juk fel 1956 őszé­nek konk­rét ese­mé­nye­it, mert ez sti­lá­ris kötött­sé­get jelen­te­ne. Úgy tűn­ne, mint­ha csak a magyar figu­ra­tív fes­tők­nek akar­nánk teret biz­to­sí­ta­ni. Ezek az ese­mé­nyek, tör­té­né­sek, esz­mei tar­tal­mak az abszt­rakt fes­té­szet esz­kö­ze­i­vel is meg­ra­gad­ha­tók, s a 60 év táv­la­tá­ban a jelen­le­gi élet­ér­zé­se­ink­kel is össze­kap­csol­ha­tók. Remek­mű­vek meg­szü­le­té­sé­hez kívá­nunk hoz­zá­já­rul­ni, s ehhez kér­jük az önök támo­ga­tá­sát.

S végül Mind­szenty József kül­de­tés­tu­da­ta, erköl­csi világ­ké­pe, Isten­hez való meg­hitt közel­sé­ge egy pár latin mon­dás­sal jel­le­mez­he­tő:
Ezek a mon­dá­sok vezér­fo­na­lul szol­gál­hat­nak mind­annyi­unk, de főleg a most fel­nö­vek­vő nem­ze­dé­kek szá­má­ra:

-„Szám­ki­ve­tett, ki nem szen­te­li hazá­já­nak önma­gát.”
— Ellen­sé­gé­vel is igaz­sá­gos, ki esz­mé­i­hez hű marad.
— Hasz­ta­la­nul kér­le­led, ki irgal­maz­ni kép­te­len.
— Súlyos a lélek bün­te­té­se, ha tet­tét később bán­ja meg.
— Annyi­szor hal meg az ember, ahány­szor elve­szít vala­kit az övéi közül.
— Tisz­tes­sé­ges szol­ga­ság, ha enge­del­mes­ke­dünk annak, amit az idő kíván.
— Csak köl­csön­be kap­tuk az éle­tet, nem aján­dék­ba.
— A nemes lélek nem tűr gya­lá­za­tot.
— Ki legyő­zi a hara­got, leg­ádá­zabb ellen­sé­gén arat dia­dalt.
— Min­dig ott van a győ­ze­lem, ahol az egyet­ér­tés.
— Csak ha éget, úgy vilá­gít messze a tűz.
— Ször­nyű, ha el kell hall­gat­nod, amit fel akarsz tár­ni.
— Az irgal­mas­ság­ra való képes­ség a veszély nél­kü­li élet zálo­ga.
— A baj eny­hí­tő­sze­re a ren­dít­he­tet­len­ség.
— Veszélyt nem győz­hetsz le veszély­te­len.
— A béke­tű­rő lélek tit­kos kin­csek­kel ren­del­ke­zik.
— Veszít­sem el inkább az utol­só vasam is, mint­hogy gya­lá­za­tos úton jus­sak hoz­zá.
— Keve­sen értik meg iga­zán, mit is ad az Isten.
— Sokat tűrés után eljön a nem-tűrés ide­je.
— Akit a becsü­let nem haj­lít meg, a féle­lem sem töri meg.
— Örök­ké győz­tes a könyö­rü­le­tes.
— Min­den, amit a szük­sé­ge­sen felül bir­to­kolsz, teher­ként nehe­zül rád.
— Az ínség­ben a hit az új sze­ren­cse zálo­ga.
— Van, hogy egyet­len perc vissza­ad­ja, mit sok-sok év elra­bolt.
— Magát íté­li el a bíró, ha ártat­lant nyom el.
— A jóság fejé­ben meg­fe­le­lő kamat az emlé­ke­zet.
— Ha az érett kor vét­ke­zik, az ifjabb rosszul tanul.


 
Pub­li­li­us Syrus szen­ten­ci­ái, Lazi Kiadó, Sze­ged 2002. for­dí­tot­ta: Nagy Illés János