Sajtóanyag

„…és kellene még sok száz és ezer,
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikitó…”
(Kosztolányi Dezső)

A FÉNY és SZÍN örömünnepe: Magyar Festészet Napja 2015

A Magyar Festészet Napja Alapítvány 14. alkalommal szervezi meg a mára
hagyománnyá vált rendezvénysorozatát. 2002-ben civil kezdeményezésre, Újbuda
Önkormányzata segítségével indult útjára a program október 18-án, Szent Lukács, a
festők és orvosok védőszentjének ünnepén. A tizenhárom évvel ezelőtt egynaposnak
indult kortárs festészet-ünnep az évek során számos eseménnyel bővült, s az
elhivatott alkotók a lelkes művészetpártolókkal együtt több héten át várják a
látogatókat térítésmentes programjaikon. Ez évben 300 művész 2000-nél is több
alkotása látható országszerte. 2015-ben a fény művészeti alkalmazásainak kérdése
köré szerveződtek a tárlatok, kapcsolódva a Fény Nemzetközi Éve európai
kezdeményezéshez. Az esemény fővédnöke Kroó Norbert fizikus, az MTA rendes
tagja.

A kiállítás-sorozat nyitánya egy utcai tárlat. Budapesten a IX. kerületben a Bakáts téren
és a Ráday utcában, valamint a XI. kerületben a Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtérig
óriás plakátképek népszerűsítik a kortárs festészetet. Rendhagyó módon szólítja meg az
utca emberét: főleg azoknak kínál vizuális élményt, akik nem szánnak időt egy kiállítás
megtekintésére.

A Magyar Festészet Napja főrendezvényei generációs bontásban, különböző
helyszíneken láthatók.

ÉLŐ MAGYAR FESTÉSZET címmel október 2-án a fiatal és a középgenerációs
kortárs festőművészek központi tárlata nyílik meg, melynek ez évben is a Bálna Budapest
ad otthont, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. segítségével, az őszi
CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretén belül. A különleges épület biztosította
környezetben a festmények kettős kurátori koncepció szerint, korosztályos bontásban, közös
térben várják a nagyközönséget. Schneller János művészettörténész válogatja és rendezi a
Középgeneráció, azaz közel száz 40 és 70 év közötti művész kiállítását, míg a Fiatal alkotók,
azaz körülbelül harminc 40 év alatti hazai alkotó bemutatkozását iski Kocsis Tibor
festőművész, kurátor fogja össze. A meghívott alkotók művészetét egy-egy aktuális
alkotásuk képviseli. A kiforrott képi világgal és egyedi stílussal fémjelzett műveket
vizualitásuk közös vonásai alapján csoportosították. Mindkét korosztály egy-egy kiemelkedő
alkotói díjban részesül. A kiállítás képei között 18 órai kezdettel kerül sor a Díjátadó
gálaünnepségre is.
Az immár évtizedes hagyományra visszatekintő Magyar Művészeti
Akadémia-díj és a Maticska-díj
a legrangosabb szakmai elismeréssé nőtte ki magát. Az
esemény színeit gazdagítja a FÉNY, a Csíkszerda kórus és Atlasz Gábor táncművészei.

Az Életmű-díjak átadására október 18-án, vasárnap 17.00 órakor kerül sor a
Vígadóban, a Doyenek kiállításán.
A bemutatkozó alkotók 70 év fölötti hazai
festőművészek; markáns hatást gyakorolnak az elkövetkező generációk képzőművészeire és
egyfajta iskolateremtő, követendő példaként járnak elől. A kiállítás kurátorai Szakács Imre és
Bukta Norbert festőművészek. A rendezvény a Magyar Művészeti Akadémia
Képzőművészeti Tagozatának támogatásával valósul meg. Az ünnepi eseményt Sturcz
János művészettörténész nyitja meg, közreműködik Blaskó Péter színművész. A festészet
ünnepének kiállítói között immár évek óta egy-egy meghívott ország vendégművészei is
helyet kapnak. Idén a budapesti Osztrák Kulturális Fórummal és Salzburg Tartomány
Művészeti Szövetségével tizenegy osztrák festő önálló kiállításon mutatkozik be a
Vigadóban. A Salzburgi ANZIX tárlaton köszöntőt mond Dr. Ralph Scheide, Ausztria
nagykövete, a kiállítást megnyitja Susanne Bachfischer asszony, az Osztrák Kulturális
Fórum igazgatója.

Kiemelt kiállítások:

A Magyar Festészet Napja egyik legsikeresebb és a festők között is legnépszerűbb
kiállítása a miniképek együttese. A 20×20 cm-es vászonra készült alkotások között a díjazott
mesterek és a fiatal művészek alkotásait egyaránt megtaláljuk. Miniatűr remekműveik
szemet gyönyörködtetőek és nagy festői kérdések felvetésére inspirálják a művészeket.
A MINIKÉPEK – 100 FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA október 13-ától lesz látható a
Vizivárosi Galériában, Olescher Tamás galériavezető lelkes támogatásával.
Megnyitóbeszédet Feledy Balázs művészeti író mond. A zenei aláfestést Táskai Anna
(fuvola) ésTáskai Adél (hárfa), a Farkas Ferenc Zeneiskola növendékei adják majd.
A kiállítás következetesen elkerüli a rutint: az önmegújítást helyezi előtérbe, távol tartja
magát a monotóniától, s a képi dimenziók látványos sokféleségét, a festők vizuális
aforizmáját tárja a közönség elé.

A NŐI VONAL IV. című tárlat megnyitása október 14-én a rendezvénysorozat
kiemelt eseményei közé tartozik. A kiállítás létrehozásának egyik oka az volt, hogy a nők
évszázadokig nem lehettek a festőakadémiák tagjai.
A négy éve megálmodott koncepció a női festők érzékenységét, finom rezdülésekre való
fogékonyságát, érzelmeik lüktetését kívánja láthatóvá tenni a festővászon teremtő
varázsával. A különleges tárlatnak a B29 Kiállítótér ad otthont a Bartók Béla úton. Ebben az évben a művészeti iskolák tehetséges diákjai is bekapcsolódhattak az alkotásba. Húsz kortárs festő művére kellett parafrázisokat készíteniük. Harminc gyermek munkája is
szerepel a kiállításon. Mindenki azt a munkáját mutatja be, amely leginkább fémjelzi. A harmincöt festőművész életkora minden korosztályt felölel. A tíz legjobb alkotást díjjal jutalmazza az alapítvány.
Gassama Szabó Bernadett művészettörténész nyitja meg a kiállítást, közreműködik a Voice Drops.

A női vonal átível a Parafrázis kiállításba is október 15-én, amelyet a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában tekinthetnek meg az érdeklődők. A 14 és 21 év közötti ifjú hölgyek alkotása egy-egy tetszés szerinti mű alapján készített parafrázis, mely egyéni szín- és formavilággal rendelkezik. A kiállítók három művészeti szakközépiskola diákjai: a Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola (Budapest), a KISKÉPZŐ — Képző– és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium (Budapest), illetve a Szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola hallgatói közül kerültek ki. Gassama Szabó Bernadett művészettörténész ismerteti a tárlathoz fűződő tudnivalókat. A zenei keretet az Ádám Jenő Zeneiskola tanárai és tanítványai adják.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szak, tervező grafika szakirány
hallgatói
ebben az évben első alkalommal kapcsolódnak a színek és formák ünnepéhez.
Felszmann Tamás vezetésével a Magyar Festészet Napja arculati és plakátterveit
készítik el.
A művek a www.festeszetnapja.hu oldalon tekinthetők meg.

A Józsefvárosi Galériában október 15-én nyíló tárlat címe: TÓTH MENYHÉRT MŰVÉSZETE A HATVANAS ÉVEKBEN. A válogatás a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből készült, Supka Manna emléke előtt tisztelegve. E jeles alkalommal adatik át a Supka Manna emlékérem is.
Tóth Menyhért (1904–1980) a XX. századi magyar képzőművészet talán legegyetemesebb érvényű életművének alkotója. Öntörvényű, a saját útját járó művész volt, aki szándékosan sohasem törekedett arra, hogy az aktuális nemzetközi trendeket kövesse. Egyedit, érdemben utánozhatatlant hozott létre, amely európai, egyetemes és magyar.

Október 16-án rendezik meg az immár hagyományossá vált Festészet Ünnepét a XI. kerületben. A Bartók Béla úton, a Móricz Zsigmond körtérig számos galéria kapcsolódik be az egész napos, ingyenes, igényes, interaktív és látványos rendezvényfolyamba. Az Újbuda Galériában Simon Zsolt kiállítását Feledy Balázs művészeti Író nyitja meg. Az Etele Helytörténeti Kiállítóhely Fabók Gyula emlékkiállítását Vagyóczky Károly festőművész méltatja. Az Art IX-IX Galériában Pogány Gábor művészettörténész tárlatvezetésével tekinthetik meg a vásárhelyi Őszi Tárlat díjazottjainak kiállítását. A hagyományos Csontváry emléktábla koszorúzása után látványos Fény festés szórakoztatja a nagyközönséget, amely a B32 homlokzatán látható, majd a B32 belső termeiben a Fény Misztérium című kiállítást Sipos Endre nyitja meg. A nap záró eseménye a Fény Éve és Csontváry Kosztka Tivadar tiszteletére rendezett kiállítás, amely a B32 Galéria és Kiállítótérben várja az érdeklődőket.

Az MROE (Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete) 50 művésztanár közös országos kiállításával emeli a rendezvénysorozat színvonalát. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben a KONTRASZTOK című tárlatot tekinthetik meg az érdeklődők október 16-tól, Szalai József művésztanár, az MROE elnöke nyitóbeszédét követően. Magyarország minden területéről érkeztek az alkotók, akik alapfokú művészeti iskolákban, középiskolákban és főiskolákon tanítanak. Legtöbbjük hivatásos művész, de sokan kiváló rajztanárok, akik nagyon szeretnek festeni. A legtöbben a nyári művésztelepeken készült új munkákat hozták erre a kiállításra. A helyszínen megtudhatjuk, hogyan vélekednek változó világunkról a művésztanárok, s milyen művészi köntösbe öltöztetik témáikat. Az eseményt a képzőművész Szabó Család ének- és gitárelőadása színesíti.

A Magyar Festészet Napjához hagyományosan kapcsolódnak nagyobb vidéki városok. Az ország számos településén, köztük Szolnokon is izgalmas képi világra bukkanhatnak azok, akik ellátogatnak a rendezvényekre. A Szoboszlai Galéria az Ég és föld című kiállítást mutatja meg az értő közönségnek október 17-én. A Páratlan párosok sorozat tavaly októberben, a Magyar Festészet Napja kiemelt rendezvényeként Lóránt János Demeter Munkácsy-díjas festőművész és Lous Stuijfzand képzőművész közös bemutatkozásával kezdődött. Az idén Sulyok Gabriella Munkácsy-díjas grafikusművész és Tenk László Munkácsy-díjas festőművész első közös tárlatára várják az érdeklődőket. A megnyitó beszédet Verebes György, az MFN Alapítvány alelnöke mondja.

A Duna Televízió volt a kezdetekkor az egyik legnagyobb médiatámogatója az eseménynek, majd 2011-ben a megújult közmédia is a rendezvény mellé állt és műsoraival messzire eljuttatta a magyar festészet hírét. A 2015-ös év eseményeit nyomon követhetik a közmédia csatornáin: az M1-en, a Dunán és a Kossuth rádió műsoraiban.

DÍJAK:
A szakma rangos elismerésekkel díjazza a legjobbnak ítélt művészeket.
Az Életmű díjat egy 70 év feletti doyen kapja. Az Életműdíj döntőbizottságának tagjai a korábbi díjazottak, a Magyar Festészet Napja kuratóriumának felkért tagjai, illetve a kulturális tárca egy képviselője, hiszen évről évre a minisztérium állja a díjjal járó egymillió forintos jutalmat. Jelölt az a 70. életévét beöltött mester lehet, aki mögött több évtizedes, elismert életmű áll, munkássága pedig iskolateremtő volt.
A Magyar Művészeti Akadémia festészeti díja a magyar festészet, így a hazai kultúra ápolásának elismeréséért jár egy középgenerációs festőnek. A díj a Magyar Festészet Napja Alapítvány kuratóriuma és a Magyar Művészeti Akadémia döntése alapján adatik át. Anyagi hátterét, ötszázezer forintot, a Magyar Művészeti Akadémia biztosítja. A díj mindenkori odaítélésénél a kuratórium fontosnak tartja, hogy a jelöltek munkássága túlmutasson a műterem és a kiállítóterek falain. Fontos, hogy művészetük hatást gyakoroljon az elkövetkező generáció/generációk képzőművészeire és egyfajta követendő példaként járjon elől számukra. Ezen túlmenően a kuratórium igyekszik olyan jelölteteket kiállítani, és így szavazásra bocsájtani, akinek (a mai tudásunk szerint) a munkássága az egyetemes és magyar festészet, képzőművészet terén is meghatározó.
A Maticska Jenő-díjat egy 40 év alatti fiatal tehetség kapja a vele járó ötszázezer forinttal. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjat az a professzionális fiatal alkotó kapja, akinek munkáit a szakma is korán elismeri.

HÁTTÉR:
Múlt:
a Magyar Festészet Napja ünnepét először 2002-ben rendezték meg Budapesten, civil kezdeményezésre, Szent Lukács, az orvosok és a festők védőszentje napján. A kortárs festészeti seregszemle megálmodói – Bráda Tibor, Zsolnai Gábor, Bayer Ilona, Szentgyörgyi József és Fabók Gyula – és követőik a festmények művészeti színvonalából és egyediségéből adódó érték elismertetése, a kortárs magyar festők és műveik iránti közönségszeretet kivívása mellett évről évre különösen nagy hangsúlyt fektetnek a társművészetek jelenlétére a fokozatosan fesztivállá duzzadó programsorozatban. A hagyományos elemek – egyéni- és gyűjteményes kiállítások, műhelybeszélgetések és koncertek – mellett interaktív performance-ok, workshop-ok, szimpóziumok és több más innovatív műsorelem is gazdagítja a rendezvényeket.

Az Élő Magyar Festészet kiállítás kurátori koncepciója
A tárlaton mintegy 150 művész egy-egy képét mutatják be, ezzel is tisztelegve a festészet, mint művészeti ág és mesterség előtt. Zárt kurátori koncepciót nem alkalmaztak, így kizárólagosságokat sem fogalmaztak meg. Egy fő szűrőt azonban használtak: csak aktív, professzionális festőművészeket kértek fel a kiállításon való részvételre.

Ennek megfelelően a kiállítás rendezésekor bárminemű kurátori szemlélet megjelenítésére van mód, így a fiatal- és középgenerációt külön szekcióban, de egy légtérben mutatják be, míg a korosztályokon belül négy-öt stiláris bontásban installálják a kiállítást.

Fiatal festők kiállítása
A kiállítás címe: Idézőjel

A kortárs magyar festészet legfiatalabb generációja érdeklődéssel tekint az európai kortárs festészeten végigsöprő jelenségre, miközben definiálja önmaga helyzetét saját lokális festészeti hagyományán belül. Fiatalságából adódóan bátran és gyorsan reagál az aktuális folyamatokra, a sokat emlegetett belga, lipcsei, kolozsvári festészeti nyelvezetre. Felismeri azt, hogy saját egyéni arcának hasonlóságai és különbségei csak egy átfogó európai kulturális festészeti múlt és jelen tükrében fogalmazhatók meg. A jelen idejű hazai festészet iránya magában foglalja a 19. és 20. századi figurális iskolák tiszteletét Hollósy Simontól Rudnay Gyuláig. Nagy jelentőséget tulajdonít Moholy-Nagy László és Kassák Lajos konstruktivista, európai színtéren kiteljesedett festészetének is. Mindezen túl pedig egyre gyakrabban azonosul az Európai iskola mestereinek szürreális érzékenységével. A fiatal generáció ezen tradíciók tükrében fogalmazza meg tehát stílusjegyeit. A kiállításon bemutattatik a legfiatalabb generáció szemléletmódja, amely magába foglalja a frissesség gondolatát, a fiatalság bátorságát, a jelenségekre adott gyors reagálási képességet.
A Magyar Festészet Napja Fesztivál 2015. évi tárlatán öt tematikus csoportban mutatja meg a kurátor a fiatal generáció festészeti látásmódját.

A középgeneráció kiállítása
A kiállítás címe: Offline megosztás

A középgeneráció festőművészeinek kiállítása arányait tekintve talán a rendezvény legjelentősebb programja. Itt mutatkozik be a nagyközönség előtt közel 120 kortárs alkotó. Olyannyira különböző festői világok találkoznak ebben a térben, amelyek együttes szereplése máshol elképzelhetetlen lenne. Legfőbb szándékuk, hogy a sokféleséget felvállalva a legkülönbözőbb irányzatokat vonultassák fel. A skatulyákat lehetne sorolni az op-arttól, a geometrikus festészeten át, a lírai absztraktig, és vissza a gesztuson, a neo-dadán át egészen a metafizikus festészetig, de ennél sokkal érdekesebbnek tűnik az egyéni vizuális nyelven megszülető, majd személyes mitológiákká formálódó életpályák egy-egy darabjában észrevenni és befogadni az egyetemes képi kódok és archetípusok mellett a művész személyes szándékát – legyen ez a befogadás tudatos, vagy tudat alatt működő.

A Magyar Festészet Napja 2015 központi kiállítása elsősorban ünnep: azok számára, akik maguk is festőművészek, illetve azoknak, akik műkedvelők, műértők, vagy laikus műélvezők. Emellett lehetőség a kortárs képzőművészettel való találkozásra azoknak, akik egyébként ritkán, vagy soha nem látnak kortárs festményeket. E kiállítás szakmai fórum is: találkozási pont az alkotók, a galériások, mecénások és művészettörténészek számára. Sokan közülük csak a kiállítás apropóján találkoznak, évente egyszer, ebben a térben.

A kiállítás címe több jelentést hordoz. Egyfelől önellentmondás, hiszen offline nem lehet megosztani képi tartalmakat, miközben a festészet valósága nagyon is offline, gondoljunk csak a vászon esésére, a terpentin szagára, az olajfesték sajátos fényére. Ez rámutat a festészet befogadásának talán legfontosabb kritériumára: az autopsziára, azaz a saját szemünkkel való megbizonyosodásra, ami a virtuális galériák korában igen felértékelődő szemponttá vált, hiszen egy monitoron megjelenő festmény mindig torzítva adja vissza a vászon felületén megjelenő pigment hatásait.

A megosztás mai nyelvben használt mindkét értelmét megtalálhatjuk a címben. Megosztani valakivel egy tartalmat, egy festményt, egy gondolatot önmagában is előre vivő, értékes cselekedet. Egy közösség megosztottsága azonban soha nem előre, hanem minden esetben csak hátrafelé mozdít. Ez a kiállítás azonban offline megoszt, azaz a valóságos tartalmakat dob be a közösbe, hogy onnan mindenki azt vegye ki, ami számára a leginkább befogadható.