_ArtNews.hu      _ERDelyONline      _ERDON02      _gondola.hu      _HAjduONline      _Híradó.hu
_Hirado_150 alkotó képei a Bálnában      _Inforádió      _kulturport.hu      _metropol      _MNO_Élő magyar festészet a Bálnában

Magyar Festészet Napja 2014

Fővéd­nök: dr. Sza­bó Lász­ló Zsolt a MTVA vezér­igaz­ga­tó­ja

Tizen­harmadik alka­lom­mal ren­de­zik meg a Magyar Fes­té­szet Nap­ját októ­ber 18-án, Szent Lukács, a fes­tők védő­szent­jé­nek ünne­pén, amely meg­szám­lál­ha­tat­lan ingye­ne­sen láto­gat­ható kiál­lí­tás­sal és ese­ménnyel vár­ja a nagy­kö­zön­sé­get. A tizen­két évvel ezelőtt egy­na­pos­nak indult kor­társ festészet-ünnep az egy­re nívó­sabb kap­cso­lódó prog­ra­mok­nak köszön­hetően ebben az évben is több­hetesre duz­zadt.
Az eddi­gi­ek­ből is kitű­nik, hogy a Magyar Fes­té­szet Nap­ja min­den évben vál­to­zik, bővül, és egy­re nagyobb lép­ték­ben gon­dol­ko­dik. Prog­ram­jait már régen nem csak tár­la­tok és kiál­lí­tá­sok alkot­ják; kon­cer­tek, iro­dalmi műso­rok és moz­gás­szín­házi előa­dá­sok is ünnep­lik a kor­társ fes­té­sze­tet.
Hagyo­má­nyossá vált min­den évben egy-egy Életmű­díj átadá­sa, a MMA Díja egy kiemel­ke­dő közép­ge­ne­rá­ci­ós fes­tő­nek és a fia­tal pálya­kez­dők Matics­ka Díja.Korábbi évek ren­dez­vé­nyei a  hon­la­pun­kon, az archí­vum­ban meg­te­kint­he­tő.

Főrendezvényünk három generáció festészetét mutatja be a BÁLNA-ban október 13–26.


- “Doye­nek” kiál­lí­tá­sa (kurá­tor: Buk­ta Nor­bert fes­tő­mű­vész)
— “A kor­társ magyar fes­té­szet irány­vo­na­lai” című kiál­lí­tás:
 lírai absz­trakt,
geo­met­riai absz­trakt, azaz a konk­rét fes­té­szet Magyar­or­szá­gon, új figu­rá­lis fes­té­szet.
(kurá­tor: Kovács Lehel fes­tő­mű­vész, Sch­nel­ler János művé­szet­tör­té­nész)
- “Fia­tal fes­tők cso­port­ja” (kurá­tor:  iski Kocsis Tibor fes­tő­mű­vész)

KIEMELT RENDEZVÉNYEK:
—  “Női vonal III.” cimű kiál­lí­tás
Pró­fé­ta Galé­ria (Buda­pest, XI. ker. Szent Gel­lért tér 3.)
(kurá­tor: Vin­c­ze Angé­la fes­tő­mű­vész)
—  “Mini képek” kiál­lí­tá­sa
DUALART Galé­ri­a (Buda­pest, V. ker. Kirá­lyi Pál u. 9.)
(Kurá­tor: Zöld Ani­kó fes­tő­mű­vész)
—  “Tisz­te­let a góti­ká­nak” üveg­ki­ál­lí­tás
Róth Mik­sa Múze­um (Buda­pest, VII. ker. Nefe­lejcs utca 26)
(Kurá­tor: Czif­rák Lász­ló)
—  “Fes­tői Vilá­gok” kiál­lí­tás
Csont­vári Művé­szeti Udvar­ház — B’32 Galé­ria (Buda­pest, XI. ker. Bar­tók B. u. 32.) 
(Kurá­tor: Atlasz Gábor fes­tő­mű­vész)
“Folyó”
a Szol­no­ki Kép­ző­mű­vé­sze­ti Tár­sa­ság éves kiál­lí­tá­sa és díj­át­adó ünnep­sé­ge
Meg­nyi­tó: októ­ber 18., 18:00
Helye: Szol­no­ki Galé­ria (Szol­nok, Temp­lom út 2.)
Köszön­tőt mond: Sza­lay Ferenc Szol­nok Megyei Jogú Város Pol­gár­mes­te­re
Meg­nyit­ja: Nagy T. Kata­lin művé­szet­tör­té­nész
Műsor: „Kép­ha­lá­szok” pro­ló­gus — a buda­pes­ti Nem­ze­ti Szín­ház művé­sze­i­nek
víz­par­ti ven­dég­já­té­ka a Magyar Fes­té­szet Nap­ja alkal­má­ból. Sze­rep­lők:
Bakos-Kiss Gábor, Olt Tamás, Szor­csik Krisz­ta mv. Sző­nyi Ist­ván
gon­do­la­ta­i­nak fel­hasz­ná­lá­sá­val a szö­ve­get írta Vere­bes Ernő, szín­pad­ra
állí­tot­ta Atlasz Gábor. Zene: Vere­bes Ernő, Vere­bes György
Meg­te­kint­he­tő: 2014. decem­ber 15. (K-V: 9–17 h)

A Magyar Művé­sze­ti Aka­dé­mia – fes­té­sze­ti díja, a magyar fes­té­szet és így a hazai kul­tú­ra műve­lé­sé­nek és ápo­lá­sá­nak elis­me­ré­sé­ért járó díj.
A díj a Magyar Fes­té­szet Nap­ja Ala­pít­vány kura­tó­ri­u­ma és a Magyar Művé­sze­ti Aka­dé­mia dön­té­se alap­ján éven­ként egy­szer, októ­ber 18-án a fes­té­szet nap­ján kerül átadás­ra. A díjat a MFN Ala­pít­vány mini­mum három a közép gene­rá­ci­ó­hoz tar­to­zó (40 éves­nél idő­sebb, de 70 éves­nél fia­ta­labb) jelölt­jé­ből egy fes­tő­mű­vész kap­ja meg, ame­lyet a MFN és az MMA bizott­sá­ga egy­han­gú sza­va­zás útján választ ki. A díj anya­gi hát­te­rét a Magyar Művé­sze­ti Aka­dé­mia, mint név­adó biz­to­sít­ja.
A Magyar Művé­sze­ti Aka­dé­mia – díj 2014-ben emlék­lap és brut­tó 500 000 Ft átadá­sá­val jár.
A díj min­den­ko­ri oda­íté­lé­sé­nél a kura­tó­ri­um fon­tos­nak tart­ja, hogy a jelölt fes­tő­mű­vé­szek mun­kás­sá­ga túl­mu­tas­son a műte­rem és a kiál­lí­tó­te­rek fala­in. Művé­sze­tük hatást gya­ko­rol­jon az elkö­vet­ke­ző generáció/generációk kép­ző­mű­vé­sze­i­re és egy­faj­ta köve­ten­dő pél­da­ként jár­jon elől szá­muk­ra. Ezen túl­me­nő­en a kura­tó­ri­um igyek­szik olyan jelöl­te­te­ket kiál­lí­ta­ni, és így sza­va­zás­ra bocsáj­ta­ni, aki­nek (a mai tudá­sunk sze­rint) a mun­kás­sá­ga az egye­te­mes és magyar fes­té­szet, kép­ző­mű­vé­szet terén is meg­ha­tá­ro­zó.

TEMATIKUS KONCEPCIÓK VÁZLATA

Lírai absztrakt

Hagyo­má­nyo­san a XX. szá­zad 10-es éve­i­ben gyö­ke­re­ző fes­té­sze­ti törek­vés a nem­zet­kö­zi szin­té­ren az 1950-es évek­ben meg­újult és továb­bi kísér­le­te­i­nek köszön­he­tő­en bőví­tet­te for­mai, kom­po­zí­ci­ós és sze­mi­o­ti­kai fes­té­sze­ti kész­le­tét, nyelv­hasz­ná­la­tát, amely a hazai fes­té­szet­ben a 1960-as évek végén illet­ve a 70-es évek ele­jén defi­ni­á­ló­dott. A kor­társ fes­té­szet szá­mos művé­sze folya­ma­to­san meg­újí­tot­ta és kér­dés­fel­ve­té­se­i­vel tet­te ezen műfajt jelen­leg is rele­váns fes­té­sze­ti gon­dol­ko­dás­sá. A kiál­lí­tás válo­ga­tást mutat be a hazai fes­té­szet lírai abszt­rakt alko­tó­i­nak műve­i­ből.

Geometriai absztrakt, azaz a konkrét festészet Magyarországon

A Theo van Does­burg­tól ere­dez­te­tett kife­je­zést (Mani­fes­te sur l’art conc­ret), azaz a konk­rét művé­szet kife­je­zést az 1930-as évek­ben elő­ször a pári­zsi Abstraction-Creation cso­port vál­lal­ta magá­ra. A konk­rét művészet/konkrét fes­té­szet az a konst­ruk­ti­viz­mus­ban, vala­mint az orosz szup­re­ma­tiz­mus­ban gyö­ke­re­dző szem­lé­let, mely egy olyan konkrét-hűvös, szi­go­rú­an geo­met­ri­kus irány­zat, amely az exp­resszi­o­niz­mus min­den for­má­ját eluta­sít­ja. Az elő­ző gon­do­lat men­tén meg­va­ló­sult ame­ri­kai és euró­pai fes­té­szet kép­vi­se­lő­i­nek mun­ká­it a II. világ­há­bo­rú után is a konk­rét fes­té­szet jel­ző­jé­vel illet­het­jük. Így a hazai fes­té­szet­ben ez a műfaj leg­in­kább az 1970-es évek­ben, illet­ve később is nagy érdek­lő­dés­re tett szert a fes­tő­mű­vé­szek köré­ben. A kiál­lí­tás válo­ga­tást mutat be az idő­sebb és fia­ta­labb, de a közép­ge­ne­rá­ci­ó­hoz tar­to­zó fes­tők képe­i­ből.

Új figurális festészet

A hazai figu­rá­lis fes­té­szet folya­ma­to­san meg­újul a nyolc­va­nas évek új szen­zi­bi­li­tá­sát köve­tő­en a kilenc­ve­nes évek inkább a kon­cep­tu­á­lis erő­sebb gon­do­la­ti tar­tal­mi elem meg­je­le­ní­té­sét tűz­te ki célul. Míg az elmúlt évti­zed figu­rá­lis fes­tői mint­ha vissza­nyúl­tak vol­na a kora XX. szá­za­di magyar fes­té­szet­hez, és a drá­ma­i­ság képi meg­je­le­ní­té­sé­re újra nagy figyel­met szen­tel­tek, mint ahogy azt lát­tuk Tor­nyai János, Rud­nai Gyu­la vagy Far­kas Ist­ván fes­té­sze­té­ben. Ezen túl­me­nő­en szem előtt tart­ják a külön­bö­ző euró­pai fes­té­sze­ti törek­vé­se­ket a bel­ga, lip­csei illet­ve kolozs­vá­ri vonal szür­re­á­lis sötét­ség­be bur­ko­ló­dzó han­gu­lat­je­len­té­se­it. Az új figu­rá­lis fes­té­szet, jelen pil­la­nat­ban, hazánk­ban is a XIX. — XX. szá­za­di tra­dí­ció tisz­te­le­té­ben és a gyö­ke­rek isme­re­té­ben lát­ja önde­fi­ni­á­lá­sát, így egy­re több művész kere­si a maga egyé­ni hazai elő­ké­pét, legyen az Med­nyánsz­ky, Feren­czy, Hol­lósy vagy épp az emlí­tett Rud­nai Gyu­la. A magyar kor­társ fes­tők tisz­tá­ban van­nak azzal, hogy a hazai fes­té­sze­ti hagyo­mányt nem lehet füg­get­le­ní­te­ni a pán­eu­ró­pai fes­té­sze­ti tra­dí­ci­ó­tól, így elő­de­ik­kel egye­tem­ben egy átfo­gó, euró­pai kul­tu­rá­lis örök­ség részé­nek tekin­tik a magyar fes­té­sze­tet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.