Sajtóközlemény

_ArtNews.hu      _ERDelyONline      _ERDON02      _gondola.hu      _HAjduONline      _Híradó.hu
_Hirado_150 alkotó képei a Bálnában      _Inforádió      _kulturport.hu      _metropol      _MNO_Élő magyar festészet a Bálnában

Magyar Fes­té­szet Napja 2014

Fővéd­nök: dr. Szabó László Zsolt a MTVA vezér­igaz­ga­tója

Tizen­harmadik alka­lom­mal ren­de­zik meg a Magyar Fes­té­szet Nap­ját októ­ber 18-án, Szent Lukács, a festők védő­szent­jé­nek ünne­pén, amely meg­szám­lál­ha­tat­lan ingye­ne­sen láto­gat­ható kiál­lí­tás­sal és ese­ménnyel várja a nagy­kö­zön­sé­get. A tizen­két évvel ezelőtt egy­na­pos­nak indult kor­társ festészet-ünnep az egyre nívó­sabb kap­cso­lódó prog­ra­mok­nak köszön­hetően ebben az évben is több­hetesre duz­zadt.
Az eddi­gi­ek­ből is kitű­nik, hogy a Magyar Fes­té­szet Napja min­den évben vál­to­zik, bővül, és egyre nagyobb lép­ték­ben gon­dol­ko­dik. Prog­ram­jait már régen nem csak tár­la­tok és kiál­lí­tá­sok alkot­ják; kon­cer­tek, iro­dalmi műso­rok és moz­gás­szín­házi előa­dá­sok is ünnep­lik a kor­társ fes­té­sze­tet.
Hagyo­má­nyossá vált min­den évben egy-egy Életmű­díj átadása, a MMA Díja egy kiemel­kedő közép­ge­ne­rá­ciós festő­nek és a fia­tal pálya­kezdők Maticska Díja.Korábbi évek ren­dez­vé­nyei a  hon­la­pun­kon, az archí­vum­ban megtekinthető.

Főren­dez­vé­nyünk három gene­rá­ció fes­té­sze­tét mutatja be a BÁLNA-ban októ­ber 13–26.


- “Doye­nek” kiál­lí­tása (kurá­tor: Bukta Nor­bert festőmű­vész)
– “A kor­társ magyar fes­té­szet irány­vo­na­lai” című kiál­lí­tás:
 lírai absz­trakt,
geo­met­riai absz­trakt, azaz a konk­rét fes­té­szet Magyar­or­szá­gon, új figu­rá­lis fes­té­szet.
(kurá­tor: Kovács Lehel festőmű­vész, Sch­nel­ler János művé­szet­tör­té­nész)
- “Fia­tal festők cso­portja” (kurá­tor:  iski Kocsis Tibor festőmű­vész)

KIEMELT RENDEZVÉNYEK:
–  “Női vonal III.” cimű kiál­lí­tás
Pró­féta Galé­ria (Buda­pest, XI. ker. Szent Gel­lért tér 3.)
(kurá­tor: Vin­cze Angéla festőmű­vész)
–  “Mini képek” kiál­lí­tása
DUALART Galé­ri­a (Buda­pest, V. ker. Kirá­lyi Pál u. 9.)
(Kurá­tor: Zöld Anikó festőmű­vész)
–  “Tisz­te­let a góti­ká­nak” üveg­ki­ál­lí­tás
Róth Miksa Múzeum (Buda­pest, VII. ker. Nefe­lejcs utca 26)
(Kurá­tor: Czif­rák László)
–  “Festői Vilá­gok” kiál­lí­tás
Csont­vári Művé­szeti Udvar­ház — B’32 Galé­ria (Buda­pest, XI. ker. Bar­tók B. u. 32.) 
(Kurá­tor: Atlasz Gábor festőmű­vész)
“Folyó“
a Szol­noki Képzőmű­vé­szeti Tár­sa­ság éves kiál­lí­tása és díj­át­adó ünnep­sége
Meg­nyitó: októ­ber 18., 18:00
Helye: Szol­noki Galé­ria (Szol­nok, Temp­lom út 2.)
Köszöntőt mond: Sza­lay Ferenc Szol­nok Megyei Jogú Város Pol­gár­mes­tere
Meg­nyitja: Nagy T. Kata­lin művé­szet­tör­té­nész
Műsor: „Kép­ha­lá­szok” pro­ló­gus — a buda­pesti Nem­zeti Szín­ház művé­sze­i­nek
víz­parti ven­dég­já­téka a Magyar Fes­té­szet Napja alkal­má­ból. Sze­replők:
Bakos-Kiss Gábor, Olt Tamás, Szor­csik Kriszta mv. Sző­nyi Ist­ván
gon­do­la­ta­i­nak fel­hasz­ná­lá­sá­val a szö­ve­get írta Vere­bes Ernő, szín­padra
állí­totta Atlasz Gábor. Zene: Vere­bes Ernő, Vere­bes György
Meg­te­kint­hető: 2014. decem­ber 15. (K-V: 9–17 h)

A Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia – fes­té­szeti díja, a magyar fes­té­szet és így a hazai kul­túra műve­lé­sé­nek és ápo­lá­sá­nak elis­me­ré­sé­ért járó díj.
A díj a Magyar Fes­té­szet Napja Ala­pít­vány kura­tó­ri­uma és a Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia dön­tése alap­ján éven­ként egy­szer, októ­ber 18-án a fes­té­szet nap­ján kerül átadásra. A díjat a MFN Ala­pít­vány mini­mum három a közép gene­rá­ci­ó­hoz tar­tozó (40 éves­nél idő­sebb, de 70 éves­nél fia­ta­labb) jelölt­jéből egy festőmű­vész kapja meg, ame­lyet a MFN és az MMA bizott­sága egy­hangú sza­va­zás útján választ ki. A díj anyagi hát­te­rét a Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia, mint név­adó biz­to­sítja.
A Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia – díj 2014-ben emlék­lap és bruttó 500 000 Ft átadá­sá­val jár.
A díj min­den­kori oda­íté­lé­sé­nél a kura­tó­rium fon­tos­nak tartja, hogy a jelölt festőmű­vé­szek mun­kás­sága túl­mu­tas­son a műte­rem és a kiál­lí­tó­te­rek falain. Művé­sze­tük hatást gya­ko­rol­jon az elkö­vet­kező generáció/generációk képzőmű­vé­sze­ire és egy­fajta köve­tendő pél­da­ként jár­jon elől szá­mukra. Ezen túl­menően a kura­tó­rium igyek­szik olyan jelöl­te­te­ket kiál­lí­tani, és így sza­va­zásra bocsáj­tani, aki­nek (a mai tudá­sunk sze­rint) a mun­kás­sága az egye­te­mes és magyar fes­té­szet, képzőmű­vé­szet terén is meghatározó.

TEMATIKUS KONCEPCIÓK VÁZLATA

Lírai absz­trakt

Hagyo­má­nyo­san a XX. szá­zad 10-es éve­i­ben gyö­ke­rező fes­té­szeti törek­vés a nem­zet­közi szin­té­ren az 1950-es évek­ben meg­újult és további kísér­le­te­i­nek köszön­hetően bőví­tette for­mai, kom­po­zí­ciós és sze­mi­o­ti­kai fes­té­szeti kész­le­tét, nyelv­hasz­ná­la­tát, amely a hazai fes­té­szet­ben a 1960-as évek végén illetve a 70-es évek ele­jén defi­ni­á­ló­dott. A kor­társ fes­té­szet szá­mos művé­sze folya­ma­to­san meg­újí­totta és kér­dés­fel­ve­té­se­i­vel tette ezen műfajt jelen­leg is rele­váns fes­té­szeti gon­dol­ko­dássá. A kiál­lí­tás válo­ga­tást mutat be a hazai fes­té­szet lírai absz­trakt alko­tó­i­nak műveiből.

Geo­met­riai absz­trakt, azaz a konk­rét fes­té­szet Magyarországon

A Theo van Does­burg­tól ere­dez­te­tett kife­je­zést (Mani­feste sur l’art conc­ret), azaz a konk­rét művé­szet kife­je­zést az 1930-as évek­ben elő­ször a pári­zsi Abstraction-Creation cso­port vál­lalta magára. A konk­rét művészet/konkrét fes­té­szet az a konst­ruk­ti­viz­mus­ban, vala­mint az orosz szup­re­ma­tiz­mus­ban gyö­ke­redző szem­lé­let, mely egy olyan konkrét-hűvös, szi­go­rúan geo­met­ri­kus irány­zat, amely az exp­resszi­o­niz­mus min­den for­má­ját eluta­sítja. Az előző gon­do­lat men­tén meg­va­ló­sult ame­ri­kai és euró­pai fes­té­szet kép­vi­selői­nek mun­káit a II. világ­há­ború után is a konk­rét fes­té­szet jelző­jé­vel illet­het­jük. Így a hazai fes­té­szet­ben ez a műfaj leg­in­kább az 1970-es évek­ben, illetve később is nagy érdeklő­désre tett szert a festőmű­vé­szek köré­ben. A kiál­lí­tás válo­ga­tást mutat be az idő­sebb és fia­ta­labb, de a közép­ge­ne­rá­ci­ó­hoz tar­tozó festők képeiből.

Új figu­rá­lis festészet

A hazai figu­rá­lis fes­té­szet folya­ma­to­san meg­újul a nyolc­va­nas évek új szen­zi­bi­li­tá­sát követően a kilenc­ve­nes évek inkább a kon­cep­tu­á­lis erő­sebb gon­do­lati tar­talmi elem meg­je­le­ní­té­sét tűzte ki célul. Míg az elmúlt évti­zed figu­rá­lis festői mintha vissza­nyúl­tak volna a kora XX. szá­zadi magyar fes­té­szet­hez, és a drá­ma­i­ság képi meg­je­le­ní­té­sére újra nagy figyel­met szen­tel­tek, mint ahogy azt lát­tuk Tor­nyai János, Rud­nai Gyula vagy Far­kas Ist­ván fes­té­sze­té­ben. Ezen túl­menően szem előtt tart­ják a külön­böző euró­pai fes­té­szeti törek­vé­se­ket a belga, lip­csei illetve kolozs­vári vonal szür­re­á­lis sötét­ségbe bur­ko­ló­dzó han­gu­lat­je­len­té­seit. Az új figu­rá­lis fes­té­szet, jelen pil­la­nat­ban, hazánk­ban is a XIX. — XX. szá­zadi tra­dí­ció tisz­te­le­té­ben és a gyö­ke­rek isme­re­té­ben látja önde­fi­ni­á­lá­sát, így egyre több művész keresi a maga egyéni hazai elő­ké­pét, legyen az Med­nyánszky, Feren­czy, Hol­lósy vagy épp az emlí­tett Rud­nai Gyula. A magyar kor­társ festők tisz­tá­ban van­nak azzal, hogy a hazai fes­té­szeti hagyo­mányt nem lehet füg­get­le­ní­teni a pán­eu­ró­pai fes­té­szeti tra­dí­ci­ó­tól, így elő­de­ik­kel egye­tem­ben egy átfogó, euró­pai kul­tu­rá­lis örök­ség részé­nek tekin­tik a magyar festészetet.

Vélemény, hozzászólás?