Sajtóközlemény

_ArtNews.hu      _ERDelyONline      _ERDON02      _gondola.hu      _HAjduONline      _Híradó.hu
_Hirado_150 alkotó képei a Bálnában      _Inforádió      _kulturport.hu      _metropol      _MNO_Élő magyar festészet a Bálnában

Magyar Festészet Napja 2014

Fővédnök: dr. Szabó László Zsolt a MTVA ve­zér­igaz­ga­tó­ja

Tizen­harmadik alka­lom­mal ren­de­zik meg a Magyar Fes­té­szet Nap­ját októ­ber 18-án, Szent Lukács, a fes­tők védő­szent­jé­nek ünne­pén, amely meg­szám­lál­ha­tat­lan ingye­ne­sen láto­gat­ható kiál­lí­tás­sal és ese­ménnyel vár­ja a nagy­kö­zön­sé­get. A ti­zen­két év­vel ez­előtt egy­na­pos­nak in­dult kor­társ festészet-ünnep az egy­re nívó­sabb kap­cso­lódó prog­ra­mok­nak köszön­hetően eb­ben az év­ben is több­hetesre duz­zadt.
Az eddi­gi­ek­ből is kitű­nik, hogy a Magyar Fes­té­szet Napja min­den év­ben vál­to­zik, bő­vül, és egy­re na­gyobb lép­ték­ben gon­dol­ko­dik. Prog­ram­jait már ré­gen nem csak tár­la­tok és kiál­lí­tá­sok alkot­ják; kon­cer­tek, iro­dalmi műso­rok és moz­gás­szín­házi előa­dá­sok is ünnep­lik a kor­társ fes­té­sze­tet.
Hagyo­má­nyossá vált min­den év­ben egy-egy Életmű­díj át­adá­sa, a MMA Díja egy ki­emel­ke­dő kö­zép­ge­ne­rá­ci­ós fes­tő­nek és a fi­a­tal pá­lya­kez­dők Maticska Díja.Korábbi évek ren­dez­vé­nyei a  hon­la­pun­kon, az ar­chí­vum­ban meg­te­kint­he­tő.

Főrendezvényünk három generáció festészetét mutatja be a BÁLNA-ban október 13-26.


– “Doyenek” ki­ál­lí­tá­sa (ku­rá­tor: Bukta Norbert fes­tő­mű­vész)
– “A kor­társ ma­gyar fes­té­szet irány­vo­na­lai” cí­mű ki­ál­lí­tás:
 lí­rai absz­trakt,
geo­met­riai absz­trakt, az­az a konk­rét fes­té­szet Magyarországon, új figu­rá­lis fes­té­szet.
(ku­rá­tor: Kovács Lehel fes­tő­mű­vész, Schneller János mű­vé­szet­tör­té­nész)
– “Fiatal fes­tők cso­port­ja” (ku­rá­tor:  is­ki Kocsis Tibor fes­tő­mű­vész)

KIEMELT RENDEZVÉNYEK:
–  “Női vo­nal III.” ci­mű ki­ál­lí­tás
Próféta Galéria (Buda­pest, XI. ker. Szent Gel­lért tér 3.)
(ku­rá­tor: Vincze Angéla fes­tő­mű­vész)
–  “Mini ké­pek” ki­ál­lí­tá­sa
DUALART Galé­ri­a (Budapest, V. ker. Kirá­lyi Pál u. 9.)
(Kurátor: Zöld Anikó fes­tő­mű­vész)
–  “Tisztelet a gó­ti­ká­nak” üveg­ki­ál­lí­tás
Róth Miksa Múzeum (Budapest, VII. ker. Nefelejcs ut­ca 26)
(Kurátor: Czifrák László)
–  “Festői Világok” ki­ál­lí­tás
Csont­vári Művé­szeti Udvar­ház – B’32 Galé­ria (Buda­pest, XI. ker. Bartók B. u. 32.) 
(Kurátor: Atlasz Gábor fes­tő­mű­vész)
“Folyó”
a Szolnoki Képzőművészeti Társaság éves ki­ál­lí­tá­sa és díj­át­adó ün­nep­sé­ge
Megnyitó: ok­tó­ber 18., 18:00
Helye: Szolnoki Galéria (Szolnok, Templom út 2.)
Köszöntőt mond: Szalay Ferenc Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere
Megnyitja: Nagy T. Katalin mű­vé­szet­tör­té­nész
Műsor: „Képhalászok” pro­ló­gus – a bu­da­pes­ti Nemzeti Színház mű­vé­sze­i­nek
víz­par­ti ven­dég­já­té­ka a Magyar Festészet Napja al­kal­má­ból. Szereplők:
Bakos-Kiss Gábor, Olt Tamás, Szorcsik Kriszta mv. Szőnyi István
gon­do­la­ta­i­nak fel­hasz­ná­lá­sá­val a szö­ve­get ír­ta Verebes Ernő, szín­pad­ra
ál­lí­tot­ta Atlasz Gábor. Zene: Verebes Ernő, Verebes György
Megtekinthető: 2014. de­cem­ber 15. (K-V: 9-17 h)

A Magyar Művészeti Akadémia – fes­té­sze­ti dí­ja, a ma­gyar fes­té­szet és így a ha­zai kul­tú­ra mű­ve­lé­sé­nek és ápo­lá­sá­nak el­is­me­ré­sé­ért já­ró díj.
A díj a Magyar Festészet Napja Alapítvány ku­ra­tó­ri­u­ma és a Magyar Művészeti Akadémia dön­té­se alap­ján éven­ként egy­szer, ok­tó­ber 18-án a fes­té­szet nap­ján ke­rül át­adás­ra. A dí­jat a MFN Alapítvány mi­ni­mum há­rom a kö­zép ge­ne­rá­ci­ó­hoz tar­to­zó (40 éves­nél idő­sebb, de 70 éves­nél fi­a­ta­labb) je­lölt­jé­ből egy fes­tő­mű­vész kap­ja meg, ame­lyet a MFN és az MMA bi­zott­sá­ga egy­han­gú sza­va­zás út­ján vá­laszt ki. A díj anya­gi hát­te­rét a Magyar Művészeti Akadémia, mint név­adó biz­to­sít­ja.
A Magyar Művészeti Akadémia – díj 2014-ben em­lék­lap és brut­tó 500 000 Ft át­adá­sá­val jár.
A díj min­den­ko­ri oda­íté­lé­sé­nél a ku­ra­tó­ri­um fon­tos­nak tart­ja, hogy a je­lölt fes­tő­mű­vé­szek mun­kás­sá­ga túl­mu­tas­son a mű­te­rem és a ki­ál­lí­tó­te­rek fa­la­in. Művészetük ha­tást gya­ko­rol­jon az el­kö­vet­ke­ző generáció/generációk kép­ző­mű­vé­sze­i­re és egy­faj­ta kö­ve­ten­dő pél­da­ként jár­jon elől szá­muk­ra. Ezen túl­me­nő­en a ku­ra­tó­ri­um igyek­szik olyan je­löl­te­te­ket ki­ál­lí­ta­ni, és így sza­va­zás­ra bo­csáj­ta­ni, aki­nek (a mai tu­dá­sunk sze­rint) a mun­kás­sá­ga az egye­te­mes és ma­gyar fes­té­szet, kép­ző­mű­vé­szet te­rén is meg­ha­tá­ro­zó.

TEMATIKUS KONCEPCIÓK VÁZLATA

Lírai absztrakt

Hagyományosan a XX. szá­zad 10-es éve­i­ben gyö­ke­re­ző fes­té­sze­ti tö­rek­vés a nem­zet­kö­zi szin­té­ren az 1950-es évek­ben meg­újult és to­váb­bi kí­sér­le­te­i­nek kö­szön­he­tő­en bő­ví­tet­te for­mai, kom­po­zí­ci­ós és sze­mi­o­ti­kai fes­té­sze­ti kész­le­tét, nyelv­hasz­ná­la­tát, amely a ha­zai fes­té­szet­ben a 1960-as évek vé­gén il­let­ve a 70-es évek ele­jén de­fi­ni­á­ló­dott. A kor­társ fes­té­szet szá­mos mű­vé­sze fo­lya­ma­to­san meg­újí­tot­ta és kér­dés­fel­ve­té­se­i­vel tet­te ezen mű­fajt je­len­leg is re­le­váns fes­té­sze­ti gon­dol­ko­dás­sá. A ki­ál­lí­tás vá­lo­ga­tást mu­tat be a ha­zai fes­té­szet lí­rai abszt­rakt al­ko­tó­i­nak mű­ve­i­ből.

Geometriai absztrakt, azaz a konkrét festészet Magyarországon

A Theo van Doesburgtól ere­dez­te­tett ki­fe­je­zést (Manifeste sur l’art conc­ret), az­az a konk­rét mű­vé­szet ki­fe­je­zést az 1930-as évek­ben elő­ször a pá­ri­zsi Abstraction-Creation cso­port vál­lal­ta ma­gá­ra. A konk­rét művészet/konkrét fes­té­szet az a konst­ruk­ti­viz­mus­ban, va­la­mint az orosz szup­re­ma­tiz­mus­ban gyö­ke­re­dző szem­lé­let, mely egy olyan konkrét-hűvös, szi­go­rú­an geo­met­ri­kus irány­zat, amely az exp­resszi­o­niz­mus min­den for­má­ját el­uta­sít­ja. Az elő­ző gon­do­lat men­tén meg­va­ló­sult ame­ri­kai és eu­ró­pai fes­té­szet kép­vi­se­lő­i­nek mun­ká­it a II. vi­lág­há­bo­rú után is a konk­rét fes­té­szet jel­ző­jé­vel il­let­het­jük. Így a ha­zai fes­té­szet­ben ez a mű­faj leg­in­kább az 1970-es évek­ben, il­let­ve ké­sőbb is nagy ér­dek­lő­dés­re tett szert a fes­tő­mű­vé­szek kö­ré­ben. A ki­ál­lí­tás vá­lo­ga­tást mu­tat be az idő­sebb és fi­a­ta­labb, de a kö­zép­ge­ne­rá­ci­ó­hoz tar­to­zó fes­tők ké­pe­i­ből.

Új figurális festészet

A ha­zai fi­gu­rá­lis fes­té­szet fo­lya­ma­to­san meg­újul a nyolc­va­nas évek új szen­zi­bi­li­tá­sát kö­ve­tő­en a ki­lenc­ve­nes évek in­kább a kon­cep­tu­á­lis erő­sebb gon­do­la­ti tar­tal­mi elem meg­je­le­ní­té­sét tűz­te ki cé­lul. Míg az el­múlt év­ti­zed fi­gu­rá­lis fes­tői mint­ha vissza­nyúl­tak vol­na a ko­ra XX. szá­za­di ma­gyar fes­té­szet­hez, és a drá­ma­i­ság ké­pi meg­je­le­ní­té­sé­re új­ra nagy fi­gyel­met szen­tel­tek, mint ahogy azt lát­tuk Tornyai János, Rudnai Gyula vagy Farkas István fes­té­sze­té­ben. Ezen túl­me­nő­en szem előtt tart­ják a kü­lön­bö­ző eu­ró­pai fes­té­sze­ti tö­rek­vé­se­ket a bel­ga, lip­csei il­let­ve ko­lozs­vá­ri vo­nal szür­re­á­lis sö­tét­ség­be bur­ko­ló­dzó han­gu­lat­je­len­té­se­it. Az új fi­gu­rá­lis fes­té­szet, je­len pil­la­nat­ban, ha­zánk­ban is a XIX. – XX. szá­za­di tra­dí­ció tisz­te­le­té­ben és a gyö­ke­rek is­me­re­té­ben lát­ja ön­de­fi­ni­á­lá­sát, így egy­re több mű­vész ke­re­si a ma­ga egyé­ni ha­zai elő­ké­pét, le­gyen az Mednyánszky, Ferenczy, Hollósy vagy épp az em­lí­tett Rudnai Gyula. A ma­gyar kor­társ fes­tők tisz­tá­ban van­nak az­zal, hogy a ha­zai fes­té­sze­ti ha­gyo­mányt nem le­het füg­get­le­ní­te­ni a pán­eu­ró­pai fes­té­sze­ti tra­dí­ci­ó­tól, így elő­de­ik­kel egye­tem­ben egy át­fo­gó, eu­ró­pai kul­tu­rá­lis örök­ség ré­szé­nek te­kin­tik a ma­gyar fes­té­sze­tet.

Vélemény, hozzászólás?